This quote definitely has its truth and it's important to talk about it sometimes. I'm trying to be very patient with everyone who follows what I do, but recently there have been so much comments that already annoyed me a bit. When someone asks what I really do, I usually say that I am a lifestyle blogger. This is telling and not at the same time. Several people think that what I do is a weight loss diet, or at least that I try to egg people to some kind of diet, but on the contrary. I do not egg anyone to anything, I just simply try to show that we should forget the different diet trends and realize that it will be so much easier and effective if we start to pay attention to the healthier nutrition and sports. For those who would like to lose some weight of course a bit more attention is necessary, but I still don't suggest mortification to anyone.

We live only once, we have only one body and one opportunity, which we must make the best out of. We msut enjoy life. But by that I don't mean that we should be sitting on the coach and eat burgers in a row. Because it gives momentary pleasure sensation, but in the long run it will cause weight and other health problems, and then your enjoyment certainly won't be complete. This is why it's so important to find the balance. To be able to enjoy the delicious bites - and consider delicious those too which serve our health- and find the joy in sport too, so it doesn't need to be a pressure, but rather  a kind of relaxation, a source of happiness from what we can always draw some energy. But at the same time we shouldn't feel a torturer duty to consume only the healthiest ingredients in 100% of the time, to run that 10km every single day or to go to the gym at least 6 times a week. We should keep the suitable level of good things just like of the bad ones, we should find the balance between them and realize that first of all we are the ones that we should live up to, because we are the ones with whom we have to live together all day and night.

It's a very nidce thing to show an example, just like the fact that we can take an example of others and that we can be inspired by others to do something good to ourselves. But in the meantime let's not forget that everyone has his own habits, givens and goals, so don't try to compare ourselves to others, just get out the most of ourselves.

My real purpose with this little post was to tell you how incredibly honorable feeling, but also a huge responsability is being monitored by this many people, beacuse at a certain level I try to live up to you, but also I'm every day on the point of not losing myself either and doing what I do mainly for myself  and not as a form of  forced compliance. It's not always easy, especially when I get such posts that "how can I eat this and this much" or "how do I have energy to run on such a little food" or "how dietary this and this dish is".. But this time I remind myself that I'm no longer on a diet, I just share with others what I daily eat, drink and train, because I see that there is an interest in it. For me it's a lifestyle, and I endlessly enjoy that I can eat healthy 80% of the time and I can do a lot of sports, but I'm also not ashamed that I'm also lazier sometimes, the workouts don't always feel good to me either and I also often desire a slice of pizza. Bacause if I wans't enjoying my life, then I won't enjoy it with a size 34 jeans or a size XS top either, and I think it makes no sense without that.

________________________________________________

Az egészséges életmód nem azt jelenti, hogy folyamatosan csak edzel, gyümölcsöket és zöldségeket eszel és súlyzózol. Egy egészséges életmód az, ha azt csinálod, amit szeretsz, mosolyogsz, megvan a belső békéd, azt eszel, amit megkívánsz, és ami jó a testednek és a lelkednek, szeretsz, boldog vagy, nevetsz a szeretteiddel, jól érzed magad a bőrödben és pozitív vagy. Élvezed, hogy élsz.

Magyarul talán kevésbé hangzik jól az idézet, de az igazságtartalma mindenképpen megvan, és fontos néha erről beszélni. Igyekszem nagyon türelmes lenni mindenkivel, aki követi, amit csinálok, de mostanában egyre több olyan hozzászólást kapok, ami picit „kiveri a biztosítékot” nálam. Amikor megkérdezik, hogy mi is az tulajdonképpen, amit csinálok, akkor legtöbbször azt szoktam mondani, hogy életmód blogger vagyok. Ez egyszerre sokat mondó és mégsem. Sokan gondolják azt, hogy amit csinálok az egy fogyókúra, vagy legalábbis azt, hogy valamilyen diétára próbálom buzdítani az embereket, pedig épp ellenkezőleg. Nem buzdítok senkit semmire, egyszerűen csak azt próbálom megmutatni, hogy felejtsük el az ilyen-olyan fogyókúra irányzatokat és jöjjünk rá, hogy sokkal könnyebb és hatásosabb az, ha életmódszerűen elkezdünk figyelni az egészségesebb táplálkozásra és a mozgásra. Azok számára, akik fogyni szeretnének, természetesen kicsit szigorúbb odafigyelés szükségeltetik, de akkor sem tanácsolom senkinek sem az önsanyargatást.

Egyszer élünk, egy testünk van és egy lehetőségünk, amiből meg kell próbálnunk kihozni a legtöbbet. Élvezni kell az életet. De ez alatt nem azt értem, hogy a kanapén kell ülni és egymás után enni a hamburgereket. Mert ez pillanatnyi örömérzetet ad, de hosszútávon, ha súly- és más egészségügyi problémáink lesznek, akkor bizony nem lesz teljes az az élvezet. Éppen ezért a legfontosabb az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Hogy élvezni tudjuk a finom falatokat- és tartsuk finomnak azokat is, amik egyben az egészségünket is szolgálják-, és találjuk meg az örömöt a mozgásban is, hogy ne csak kényszerből csináljuk, hanem legyen egyfajta kikapcsolódás, egy örömforrás, amiből bármikor meríthetünk energiát. De ugyanakkor ne érezzük kínzó kötelességnek azt, hogy 100%-ban csak a legegészségesebb alapanyagokat fogyasszuk, azt hogy mindennap meglegyen az a 10 km, vagy, hogy minimum heti 6 alkalommal megjelenjünk az edzőteremben. Tudjunk mértéket tartani ugyanúgy a jóból, mint a rosszból, találjuk meg köztük az egyensúlyt, és jöjjünk rá, hogy legeslegelső sorban saját magunknak kell megfelelnünk, mert mi vagyunk azok, akivel éjjel-nappal egy életen át együtt kell élnünk.

Nagyon jó dolog az, ha példát tudunk mutatni, mint ahogy az is, hogy példát tudunk venni másokról, és hogy mások inspirálni tudnak arra, hogy valami jót tegyünk saját magunkkal. De közben ne felejtsük el, hogy mindenkinek megvannak a saját szokásaik, adottságaik és céljaik, ezért ne próbáljuk meg magunkat másokhoz hasonlítani, egyszerűen csak hozzuk ki saját magunkból a legtöbbet.

Amit ebből az egész kis mondandóból ki akartam hozni az az, hogy hihetetlenül megtisztelő érzés, ugyanakkor nagy felelősséggel járó dolog az, hogy ennyien figyelemmel kísértek, hiszen próbálok valamilyen szinten nektek is megfelelni, de emellett minden nap azon vagyok, hogy ne veszítsem el önmagamat, és hogy amit csinálok, azt elsősorban saját magam miatt csináljam, ne egyfajta megfelelési kényszerből. Ez nem mindig könnyű, különösen, ha olyan hozzászólásokat kapok, hogy hogy bírok ennyit és ennyit megenni, vagy éppen hogy hogy van energiám futni, amikor ilyen keveset eszem, vagy pedig hogy ez és ez az étel mennyire diétás.. De ilyenkor emlékeztetem magamat, hogy én már nem diétázom, én csak megosztom másokkal azt, hogy miket eszem-iszom és mennyit edzek, mert látom, hogy van rá érdeklődés. Számomra ez egy életmód, és roppantmód élvezem, hogy 80%-ban egészségesen ehetek, és sokat eljárhatok mozogni, de nem szégyellem azt sem, hogy néha én is lustább vagyok, néha nekem sem esik olyan jól az edzés, és hogy én is sokszor megkívánok egy szelet pizzát. Mert ha nem élvezném az életemet, akkor bizony 34-es farmerrel és XS-es pólómérettel sem élvezném, anélkül pedig szerintem nincs értelme.